Felszín alatti vizek

Felszín alatti vízkészleteink kiemelkedő természeti erőforrást jelentenek. Ivóvízellátásunk több mint 95 %-ban felszín alatti vizekből történik. Nagyszámú termál- illetve gyógyfürdőnk medencéinek feltöltését is források és kutak biztosítják. A felszín alatti vizeket ipari célokra, öntözésre is használják, ez a hasznosítás azonban kisebb mértékű és növelése nem is indokolt. A felszín alatti vizek jelentősége ugyanakkor a természetes növényzet és a mezőgazdaság szempontjából is nagy: a megfelelő mélységben elhelyezkedő talajvíz szükséges a növények optimális vízellátásához. Több olyan, természetvédelmi szempontból kiemelt terület van hazánkban, ahol az alulról felszivárgó nedvesség biztosítja a különleges élővilág életfeltételeit. A természetes állapotú, foglalatlan vagy foglalt források szintén kiemelt természeti értékeket képviselhetnek. Az ezekből tovább folyó, vagy a mederbe beszivárgó, felszín alól származó víz biztosítja, hogy kisvízfolyásaink egy része a csapadékmentes időszakokban sem szárad ki.

Az éghajlat változásai, az emberi beavatkozások, a készletek túlzott igénybevétele és a különböző szennyezőforrások sok problémát vetnek fel a felszín alatti vizekkel való gazdálkodás és a védelem területén. A felszín alatti vízkészletek Magyarországon állami tulajdonban vannak, ezért a gondok megoldása alapvetően állami felelősségi körbe tartozik. Ugyanakkor van feladatuk a vízellátásért felelős önkormányzatoknak, vízhasználóknak, a környezetet terhelő és szennyező tevékenységet végzőknek, végső soron minden állampolgárnak, annak érdekében, hogy felszín alatti vízkészleteinket megfelelő mennyiségi és minőségi állapotban óvjuk meg.

Az édesvízkészletek, s ezeken belül a felszín alatti vizek sokirányú, oly módon való hasznosítása, hogy jó állapotuk ne romoljon, ma már a fenntartható fejlődés világszinten elfogadott célkitűzései közé tartozik, a nemzetközi szervezetek ajánlásaiban szerepel. Az Európai Unió új Víz-Keretirányelve is megerősíti ezt a szemléletet. A vízgazdálkodással és környezetvédelemmel foglalkozó magyar törvények is ebben a szellemben szabályozzák a felszín alatti vizek hasznosítását, és biztosítják védelmüket.

Víztípusok:

A folyók menti sekélymélységű kavicsos vízadó képződményekre telepített kutakkal a szűrt folyóvizet, a parti szűrésű vízkészleteket termelik ki.

Az üledéksor felszínközeli, 10-20 m vastagságú része legnagyobb részt finomabb szemű képződményekből áll, amelyekből csak kis hozamú, helyi vízbeszerzés lehetséges. A falvak és tanyák ásott kútjai is zömében ilyen vízadó képződményekből nyerik a vizüket. Egyes helyeken azonban ezek az átlagnál jobb vízadó képességűek is lehetnek. A felszínközeli törmelékes medenceüledékekben lévő felszín alatti vizet talajvíznek nevezzük, míg a mélyebb rétegek vizét rétegvíznek, a 30 ^oC-nál melegebb vizet adó rétegekét pedig termálvíznek.

A felszín alatti víztároló képződmények másik fő típusát képezik a karsztos kőzetek, amelyek a Magyarország területének mintegy ötödét kitevő hegyvidéki területeknek a felén találhatók meg. Ezek a földtörténeti középkorban keletkezett meszes tengeri üledékek - mészkövek, dolomitok - a törések, a szénsavas víz oldó hatása által a karsztosodási folyamat során tágított hasadékok és üregek mentén igen jól vezethetik a vizet. A felszínre bukkanó karsztos kőzetekbe a csapadék legnagyobb részben közvetlenül és gyorsan szivárog be, ezért a karsztvizek utánpótlása igen jó.

A felszín alatti vizek feltárása, termelése és hatásai:

A felszín alatti vizeket az emberiség a történelmi időkben a felszínre lépő források, valamint a kismélységű ásott kutakban megjelenő víz formájában ismerte, továbbá a bányászat során a vágatokba betörő vizek okoztak gondokat. A mélyebb rétegek vizének feltárása mélyfúrású kutakkal a múlt században kezdődött, s ma már a legelterjedtebb vízbeszerzési formává vált Magyarországon.

Igazgatóságunk területén 156 ivóvízbázis található. Az ivóvízbázisok víztípus szerinti megoszlása az alábbi:

Felszín alatti vizek minősége:

A felszín alatti víz természetes minőségét elsősorban az a kőzet határozza meg, amelyben a víz elhelyezkedik vagy mozog. Jelentősen befolyásolják az eredeti vízminőséget az áramlások, illetve a víz felszín alatti tartózkodási ideje, s hatással van rá a hőmérséket is. Ezt az eredeti vízminőséget - különösen felszínközelben - az emberi tevékenységből származó szennyezések megváltoztathatják. (Az ivóvízbázisok védelmével a jelenlegi munkáink: vízbázisvédelem címszó alatt foglalkozunk.)

Termálvizek:

Magyarországon a geotermikus gradiens - amely megmutatja, hogy egységnyi mélységközönként hány ^oC-ot növekedik a hőmérséklet - átlagosan 5 ^oC/100 m, ami mintegy másfélszerese a világátlagnak. Ennek oka az, hogy a Magyarországot magába foglaló Pannon-medencében a földkéreg vékonyabb a 30-35 km-es világátlagnál - mindössze 24-26 km vastag-, valamint az, hogy a jó hőszigetelő üledékek (agyagok, homokok) töltik ki a medencét.

Magyarországon a kifolyásnál 30 ^oC-nál melegebb vizű kutakat és forrásokat tekintjük hévízkutaknak, illetve hévízforrásoknak.

Igazgatóságunk területén 14 termálfürdő található.

A víztároló alapján területünkön a termálvizeket 3 nagy csoportra különíthetjük el.

I. Karbonátos, hasadékos víztárolók

Víztároló kőzet: triász mészkő.

Fürdők: Hévíz, Kehidakustány, Borgáta, Mesteri, Vasvár.

II. Porózus medencebeli hévíztárolók

Víztároló kőzet: felsőpannon tengeri üledék (homok, homokkő).

Fürdők: Sárvár, Bük, Szombathely, Szentgotthárd, Zalaegerszeg, Lenti, Zalakaros, Nagykanizsa.

III. Magas sótartalmú, zárt, karsztos tárolók

Víztároló kőzet: devon, triász, miocén, laza mészkő, dolomit.

Fürdők: Bük, Zalakaros.

Termálvíz kitermelés alakulása Igazgatóságunkon (1993-2003)

1998-2001 között az országos termálfürdő és gyógyturizmus fejlesztési program keretében több nagyarányú fürdőfejlesztés történt. A fejlesztések és bovítések következményeként 17 %-al növekedett a termálvízhasználat.

vissza a lap tetejére