Ön a(z) 2841248 . látogató 2004.08.01. óta.
Lukácsházi tározó zöldszám munkaidőben: 8:00-16:00 06-80/630-013
|
Vízbázisvédelem
Magyarország hidrogeológiai adottságainak köszönhetően abban a szerencsés helyzetben van, hogy ivóvízellátásának csaknem 95 %-a a felszín alatti vizeken alapszik. Ez az arány területünkre is jellemző. Ezért hazánkban kiemelt fontosságú a felszín alatti vizek tartós védelmének biztosítása. Ez különösen sürgető az ún. sérülékeny földtani környezetben található vízbázisok esetében. Az ipari fejlődés árnyoldalaként a természeti környezet egyre nagyobb mértékben károsodik. Ezeken az ún. sérülékeny földtani környezetben lévő vízbázisokon a felszínen található szennyezőforrásoktól nem vagy csak részben védi meg a vízbázisokat a fölöttük lévő kőzetréteg. A földtani védelem nélküli vagy részleges földtani védelemmel rendelkező vízbázisok esetében a föld felszínére került szennyezőanyagok elszennyezik a talajt, majd elérik a talajvizet, ahonnan évek, évtizedek alatt eljutnak a víztermelő kutakba. A különböző szennyezőanyagok már nagyon sok helyen megjelentek a talajvízben, ahonnan kedvezőtlen esetben lassan, de feltartóztathatatlanul szivárognak a mélyebben található vízkészletek felé. Ezek a folyamatok az emberi nem számára láthatatlanok, közvetlenül nem érzékelhetőek, így hajlamosak vagyunk a káros folyamat veszélyeit lebecsülni. Sokszor a felszín alatti vizek szennyeződése csak akkor válik ismertté, amikor az már közvetlen veszélyt jelent az ott élő emberek egészségére. Területünkön 156 ivóvízbázis található, ezek közül 86 sorolható a sérülékeny földtani környezetben találhatók közé. A sérülékeny vízbázisok közül 68 rétegvizet, 9 talajvizet, 6 karsztvizet, 3 partiszűrésű vizet termel.
A vízbázisok védelmének leghatékonyabb eszköze a vízbázis kiépítésével egyidőben a hidrogeológiai védőterület kijelölése, majd a védőterülettől a szennyező források távoltartása.Mivel erre a vízbázisaink döntő többségénél nem került sor, ezt utólag kell elvégezni. Az ivóvízbázisok védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet alapján 2007-ig minden ivóvízbázis hidrogeológiai védőidomát meg kell határozni. A vízbázisvédelem első fázisa a vízbázisok alapállapotának felmérése (elmaradt hidrogeológiai kutatások elvégzése, potenciális és tényleges szennyezőforrások felderítése, a szennyező folyamatok megismerése, megfigyelő (monitoring) rendszer kiépítése majd ezt követően a hidrogeológiai védőterület kijelölése. A sérülékeny vízbázisokon ennek a munkának a költségigénye 2004. évi áron 3 milliárd Ft. A többi kevésbé sérülékenynek tekinthető vízbázis hidrogeológiai védőterület kijelölésének becsült költsége további 1 milliárd Ft.
A sérülékeny vízbázisokon az alapállapot-felmérést, a hidrogeológiai védőterületek kijelölését az állam a vízbázisvédelmi célprogram keretében magára vállalta. Az 1994-ben (távlati vízbázis) illetve 1996-ban indult vízbázisvédelmi célprogram keretében 6 távlati és 34 üzemelő sérülékeny vízbázis került felkutatásra és kijelölésre, valamint 6 sérülékeny üzemelő vízbázis hidrogeológiai védőterületének kijelölése van folyamatban. Az állami vízbázisvédelmi célprogram keretében folyó munkálatok a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi igazgatóság beruházásában és műszaki ellenőrzése mellett történnek. (Távlati vízbázisnak azokat a kiemelten jó víztermelési lehetőségekkel rendelkező vízbázisokat nevezzük, amelyek jelenleg még nincsenek kiépítve, de a távlati jövőben a stratégiai tartalékot jelenthetik. Ezeknek a területeknek az előzetes védelem alá helyezése biztatja a vízminőség megőrzését. A területünkön 6 ilyen ún. távlati vízbázist tartunk nyilván.) A kevésbé sérülékeny vízbázisok hidrogeológiai védőterületének meghatározása, valamint a kiépült monitoring rendszerek üzemeltetése már a tulajdonos önkormányzatok feladata lesz.
Védőterületek Az ember okozta szennyezések legtöbbször a felszín felől veszélyeztetik a mélyben tárolódó vizeket. A felszínre kerülő szennyezés továbbterjedését és a mélyben lévő vízkészletek minőségének megváltozását legjobban a mélység, azaz a szivárgási hossz és a talaj szerkezetétől függő természetes szűrőhatás befolyásolja. Műszaki számításokkal meghatározható a föld felszínén az a terület, ahonnan meghatározott időn belül a szennyezés, illetve a szennyezett beszivárgó víz a talajszemcsék közötti hézagokon vagy a kőzet repedésein keresztül eljut a védendő vízbázishoz, illetve a konkrét vízkivételi helyhez, kúthoz, forráshoz. A mértékadóul választott időtartam általában valamilyen fizikai, kémiai, biológiai folyamat időszükségletéhez igazodik, mint például az egészségre ártalmas baktériumok elpusztulásának vagy a növényvédőszerek lebomlásának időigénye. Mivel az ivóvíz céljára hasznosított vízbázis helye adott, az eléréséhez szükséges idő és szivárgási út határozza meg a felszíni védelmi övezet határait. Ezek az időtartamok méretezési alapadatok, és alkalmazásukkal különböző méretű és elnevezésű védőterületekhez jutunk. A különböző védőterületek gyűrűszerűen övezik egymást. Belső védőterület A kút vagy egyéb vízkivételi hely közvetlen környezete, ahonnan 20 napon belül a kút vízébe kerülhet a szennyező anyag. Külső védőterület A belső védőterületet a külső védőterület veszi körül. A külső védőterülethez tartozó elérési idő 6 hónapos. Hidrogeológiai "A" védőterület A hidrogeológiai "A" védőterületről 5 éven belül a kútba kerülhet a szennyező anyag , a szennyezett víz. Hidrogeológiai "B" védőterület A hidrogeológiai "B" védőterületről 50 éven belül a kútba kerülhet a szennyező anyag, a szennyezett víz. Hidrogeológiai "C" védőterület Annak a teljes vízgyűjtő területnek a határait jelzi, ahonnan a felszínre hulló csapadék egyáltalán eljuthat a kúthoz.
A befejeződött vízbázisvédelmi beruházások az alábbiak: Távlati vízbázisok:
Üzemelő sérülékeny vízbázisok: 1997-ben indult beruházás
1998-ban indult beruházás
1999-ben indult beruházás
2000-ben indult beruházások
2001-ben indult beruházások
2002-ben indult beruházások
Folyamatban lévő vízbázisvédelmi beruházások: 2002-ben indult beruházások
2003-ban indult beruházások
A 2005 év végéig befejeződött vízbázisvédelem beruházásokról összefoglaló kiadvány készült az alábbi csoportosításban: Szombathely - Zalaegerszeg - Vas megye - Zala megye Az összefoglaló értékelésből megtudhatók az egyes vízbázisokra jellemző főbb paraméterek:
|
