A Kerka-völgy árvízvédelmi fejlesztése

Az 1998-as őszi - az egész Kárpát-medencét érintő - nagycsapadékok hívták fel a figyelmet arra, hogy a Kerka völgyében is árvízvédelmi beavatkozásokra van szükség. Jelentős mezőgazdasági és belterületek kerültek víz alá, és több 100 millió Ft kár keletkezett. 24 településen 300 db házat ért kár. Ennek értéke 1998-as becslés szerint 430 millió Ft. Ugyanez 1999 tavaszán - kicsit kisebb víztömeggel - megismétlődött.

1999-ben a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a teljes Kerka vízgyűjtőre elkészíttetett egy tanulmányt, amelynek az volt a célja, hogy meghatározza azokat a feladatokat, amelyek végrehajtása után a hasonló esetek megszűnnek. Foglalkozott a szlovén területről érkező vizek fogadásával illetve a Szlovéniába átfolyó vizekkel is.

A beavatkozásokat az alábbiak szerint sorolta:

1. A vízfolyások - árvízvédelmi szempontból - kritikus szakaszainak és műtárgyainak rendbetétele.
2. Az alsószenterzsébeti tározó megépítése.
3. A leggyakrabban és a legnagyobb mértékben veszélyeztetett a tározók hatásán kívül eső települések megvédése.
4. A Kebele-tározó megépítése.
5. Az egyéb védelmi létesítmények megvalósítása.

Több változat került kidolgozásra, amelyekben elhatárolta az Önkormányzatok, a Társulatok és a Vízügyi Igazgatóság feladatait. Az önkormányzatok feladata a kezelésükben lévő medrek tisztítása és védtöltések építése, a társulatoké a medertisztítások és a  mederrendezések. A Vízügyi Igazgatóság feladata a megfelelő medrek (befogadók) biztosítása, illetve nagy térségeket szolgáló vízvisszatartó művek (tározók) építése.

Az alsószenterzsébeti árvízcsúcs-csökkentő tározó

2002-ben elkészült a Kerkára Alsószenterzsébet határában építendő árvízcsúcs-csökkentő tározó engedélyezési és kiviteli terve. A közbeszerzési eljárás 2002. évben elkezdődött, ennek alapján ugyanebben az évben az építési munka is megkezdődött. 2004 november 15-én sor került a tározó műszaki átadására.

A tározó funkciója:

3,7 millió m³ árvíztömeget tud visszatartani, ami az 1998-as nagyságú árvíz 1/3-ának felel meg. A Kerkán érkező árhullámoktól védelmet nyújt a tározótól Lentiig minden településnek. Lentitől D-re pedig jelentősen csökkenti a kialakuló árvízszinteket (az elöntési területet). Szükséges azonban még a tározó alatti területen - a Csesztreg és Alsószenterzsébet közötti térségben - a vízkormányzás megoldása.

Helye: Alsószenterzsébet, Felsőszenterzsébet, Kerkafalva, Kerkakutas községek külterülete.

Jellege: Teljes völgyelzárás földgáttal a Kerka 40+850 km, a Csesztregi Kerka-ág 6+430 km szelvényében.

Tervezett maximális szint	196,20 m B.f.
Maximális vízszinthez tartozó vízfelület	200 ha
Maximális vízszinthez tartozó térfogat	3,7 Mm3
Legnagyobb vízmélység	3,9 m
A völgybe érkező Q1%-os árvízhozam	95 m3/s
Árhullám-csillapítás: visszatartott	56 m3/s
Árhullám-csillapítás: továbbengedett	39 m3/s
Kerkán 13 m3/s, csesztregi Kerka-ágon 26 m3/s
Maximális tározási idő	78 óra

A műszaki létesítmények adatai:

Völgyzárógát:

A völgyre merőlegesen kiépített földgát hossza 1192 m.
Koronaszélessége 4,0 m.
A vízoldali rézsűhajlása 1:3, a mentett oldali rézsuhajlása 1:2,5.
A gátkorona szintje a teljes hosszon 197,50 m B. f. szinten van. Megtámasztásként mindkét oldalon a 193,30 m B. f. szinttől 1:10 hajlású padka épül a természetes terepig, ami a legmélyebb ponton 192,30 m B. f. szinten van.
A völgyzárógát átlagos magassága 5,1 m.
A beépített földmennyiség 136000 m³.

A völgyzárógát építéséhez az anyagnyerőhely a tározótér ÉK-i oldalán, a völgy bal volt. Területe 5,5 ha. Rekultivációja során tereprendezéssel tavat alakítottunk ki. A tó feltöltése megtörtént, az üzemeltetés célját és rendjét 2005-ben határozzuk meg. A tó környezetében az Igazgatóság kezelésében levő területet részben fásítottuk, részben 2005-ben füvesítve lesz. A folyamatos vízpótlást a Kerka 42+338 km szelvényébe épített osztóművel – tápcsatornán keresztül – biztosítjuk.

Leürítő és vízszinttartó műtárgyak:

1. A Kerka 40+850 km, a völgyzárógát 0+646 km szelvényében 1500 x 2000 mm méretű, síktáblás elzárású egyesített árvízszint-szabályozó mű. A vb. árapasztó akna nyolcszögletű, aminek alsó legnagyobb szélessége a gáttal párhuzamosan 3,7, a gátra merőlegesen 2,4 m. A 196,20 m B. f-i árvízszinten kialakuló aktív bukóélhossz 9,4 m.
2. A csesztregi Kerka-ág 6+430 km, a völgyzárógát 1+017 km szelvényében 2 nyílású, 1500 x 2000 mm méretű, síktáblás egyesített árvízszint-szabályozó mű. A vb. árapasztó akna, aminek alsó legnagyobb szélessége a gáttal párhuzamosan, 6,6 m, a gátra merőlegesen 2,6 m. A 196,20 m. B. f. árvízszinten kialakuló aktív bukóél hossza: 15,0 m.

Vészárapasztó:

Egyszerű füvesített földcsatorna trapéz-szelvénnyel, aminek a fenékszélessége 40,0 m, fenékszintje 196,40 m B. f. szintű (20 cm-re max. ávsz. felett!), és 1:4 hajlású rézsűvel csatlakozik a völgyzárógát 197,50 m B. f. koronaszint magasságához. A gátkoronán végighaladó út ezen a szakaszon gyephézagos burkolatot kapott.

A Kerka-vögy árvízvédelmi fejlesztése 2005-ben tovább folytatódik.

vissza a lap tetejére