Ivóvízellátás, szennyvízelvezetés

Ivóvízellátás

Több mint egy évtizede  már, hogy működési területünkön az utolsó településen is - a Zala megyei Gétyén - 1993 nyarán kiépült a közműves vízellátó rendszer. A lakosság 98%-a vezetékes ivóvízzel ellátott lakásban él, a további 2% pedig közkutas ellátásban részesül. A 498 település vízellátását 147 térségi és 46 egyedi vízellátó rendszer biztosítja 7 szolgáltató szervezet által.
A vízellátó hálózat fejlesztése terén ma igényként a lakott külterületek, szórvány településrészek ill. a pihenőövezetek, szőlőskertek vízellátása jelentkezik. Ezen igények kielégítése a meglévő vízellátó rendszerekről rendre biztosítható, hiszen a vízművek a mai igen alacsony fajlagos vízfogyasztásoknál jóval nagyobb kapacitásra kerültek kiépítésre.

A kedvező területi adottságoknak köszönhetően a kitermelt víz nagyobb része további kezelés nélkül közvetlenül az elosztóhálózatba juttatható.
Az alkalmazott vízkezelés az egyszerű fizikai és kémiai folyamatokon alapuló vas- és mangántalanítás.

A kenézi fekvőtartályos vastalanítók

A fogyasztásra kerülő víz minősége ez ideig megfelelő volt. Mivel azonban  minőségi követelmények tekintetében ma már Magyarországon is  a közösségi előírások a mértékadóak - amelyek néhány vízminőségi paraméter (arzén, nitrit, fluorid, bór) vonatkozásában szigorúbbak, mint az eddig érvényben lévő hazai előírások - a vízminőség javítása terén vannak megoldásra váró feladataink.

A Kormány a 201/2001.(X.25.) számú rendeletében rendelkezett az ivóvíz minőségi követelményeiről, ellenőrzési rendjéről, közzéteszi az ország azon településeinek jegyzékét, ahol a jelenleg szolgáltatott ivóvíz minősége nem felel meg az új határértékeknek, és határidőt jelöl meg a szükséges vízkezelő rendszerek kiépítésére. A 2009-ig tejesítendő feladatokkal érintett települések száma 877 db, az érintett lakosok száma 2.750 ezer fő, az ország teljes lakosságának 27,4 %-a. A teljes ivóvízminőség - javító program beruházási költségigénye 222 milliárd Ft, melynek finanszírozására az Európai Unióból származó források is bevonásra kerülnek.

Hogyan érinti Vas és Zala megyéket az ivóvízminőség-javító program? Megmutatják a következő ábrák:

A vízminőség-javító program által érintett települések száma és lakossága

Az országos programot tekintve tehát térségünkben néhány kis vízellátó rendszer vízkezelésének fejlesztését kell megoldani.

Szennyvízelvezetés

Amíg a közműves vízellátás kiépítettsége és az ellátás az Igazgatóság területén lévő valamennyi településen teljes körű, addig a 498 település közül ma 169-ben (64 Vas megyében, 98 Zala megyében) üzemel csatornahálózat, további 38-ban pedig kiépítés alatt van.

Vas megye és Zala megye szennyvízelvezetése

Jól látható, hogy területünkön már valamennyi 2000 fő fölötti település csatornázott, persze e településeken belül a hálózatok további fejlesztésére, bővítésére szükség és igény van. Az utóbbi években csatornázott kis települések rendre meglévő, már üzemelő szennyvízgyűjtő hálózatokhoz csatlakoztak, kihasználva a szabad szennyvíztisztítási kapacitást. Így alakultak ki csak a legnagyobbakat megemlítve a Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Keszthely  térségi szennyvízelvezetési és tisztítási rendszerek az ún. szennyvízelvezetési agglomerációk.

Ma a működési területünkön élők 55 %-a használója a közműves szennyvízelvezetésnek. Ha mindenki, akiknél ez műszakilag lehetséges lenne, igénybe venné, azaz rákötne a csatornahálózatra, akkor ez az arány további 10-15 %-kal emelkedne! Fontos, hogy ez az arány csökkenjen (megszűnjön), hiszen a kihasználatlan közművek üzemeltetése kedvezőtlen és egyúttal költségesebb is, mint amire tervezték, és akkor környezetünk védelméről még nem is beszéltünk.

 A csatornával ellátott 169 település szennyvize összesen 61 db szennyvíztisztító telepen kerül megtisztításra, melyek közül 36 db egy-egy település szennyvizét tisztítja, a többi térségi szennyvízelvezetési rendszer. Elmondhatjuk, hogy a befogadókba tisztítatlanul szennyvíz nem kerül. A szennyvíztisztító telepek összes kapacitása 141.028 m3/d, ennek 67 %-a tápanyag-eltávolítást (nitrogén, foszfor) is végez. Ez azért igen nagy jelentőségű, mert a Zala teljes vízgyűjtő területe a működési területünkre esik, és a Balaton védelme magas szintű szennyvíztisztítást követel meg.

Szennyvíztisztító Keszthelyen

További képsorokat láthat a galériában a Szennyvíztelepek menüpont alatt.

Területünk aprófalvas jellegének következtében több, egy település szennyvíztisztítását végző kis szennyvíztisztító telep létesült és üzemel. Ezek igen változatos technológiákkal kerültek kiépítésre, de néhány kivételtől eltekintve valamennyi telepen megtörténik a szennyvíz biológiai tisztítása. Mik a kivételek? Az úgynevezett természetközeli eljárással üzemelő szennyvíztisztító telepek. Zalakomárban nyárfás, Tófejen tavas, Kacorlakon és Kámban nádgyökeres technológiát alkalmaznak. Egyik tisztítási technológia sem felel meg a jelenlegi hazai előírásoknak, a tisztított szennyvíz szennyezi a befogadókat.

Kám                                                                                           Tófej

Természetesen a már üzemelő szennyvíztisztító telepeket is a technika mai színvonalának megfelelően folyamatosan fejleszteni kell (kellene). Keszthelyen jelenleg folyik a telep intenzifikálása a tisztított szennyvíz foszfor tartalmának csökkentésére. Uniós pénzeszközök bevonásával Szombathelyen a csatornahálózat és a telep fejlesztése elkezdődik, és várhatóan folytatódik a sor Zalaegerszeg és Nagykanizsa szennyvíztelepeivel.

A szennyvíztisztítás során keletkező szennyvíziszap több mint 95%-a mezőgazdasági elhelyezésre kerül.

A térség szennyvízgazdálkodásának fejlesztését lsd. a Nemzeti szennyvízprogram menüpont alatt.

vissza a lap tetejére