Ön a(z) 2841257 . látogató 2004.08.01. óta.
Lukácsházi tározó zöldszám munkaidőben: 8:00-16:00 06-80/630-013
|
Vízkárelhárítás Árvízvédelem Igazgatóságunk feladatkörébe tartozik az árvízvédelmi művek kiépítése és fejlesztése, azok fenntartása és üzemeltetése, továbbá az árvízvédekezési feladatok végrehajtása, irányítása. Továbbá az állami fővédvonalak éves felülvizsgálata, továbbá az árvízvédelemmel kapcsolatos szakértői, tevékenység. Az Igazgatóság kezelésébe 83 km I. rendű és 38 km II. rendű védvonal tartozik, amely 5 árvízvédelmi szakaszt jelent (a Rába folyó mentén lévő 06.01 Sárvári, 06.02 Körmendi és 06.03 Szentgotthárdi-, a Mura folyó mentén lévő 06.04 Murai- és a 06.05 Zala-alsó árvízvédelmi szakaszokat).
A fejlesztési, fenntartási, üzemeltetési és védekezési feladatokat a fenti védelmi szakaszokon látjuk el. Továbbá riasztást és szükség esetén műszaki szaktanácsadást is végzünk 28 önkormányzati töltéssel rendelkező településnél. 2001-2002-ben készült el osztrák-magyar közös beruházásban az osztrák-magyar határon átnyúló, mintegy 4 km hosszú Lapincs árapasztó vápa. A vápa Ausztria területén ágazik le a Lapincs folyóból és Magyarországon, Szentgotthárdtól északra csatlakozik a Láhn-patak völgyéhez. Szerepe a Lapincs nagyobb árvizeinek árapasztása Szentgotthárd felett, s így a városi folyószakasz tehermentesítése a nagyobb árvizektől. A vápához kapcsolódóan 2002-2003-ban épültek ki Vasszentmihály község árvízvédelmi művei, amelyek a 06.03 Szentgotthárdi I. rendű árvízvédelmi szakaszhoz tartoznak. Igazgatóságunk működési területére jellemzőek a heves esőzésekből származó, hirtelen vízszintemelkedéssel járó árvizek. Ezek ellen megfelelő biztonsággal védekezni csak kiépített védművekkel lehet. Mivel a Rába folyó Sárvár-országhatár közötti szakaszán – ellentétben a Rába Sárvár alatti szakaszával – nincs összefüggő, a folyóval párhuzamosan kiépített fővédvonal, ezért már a kisebb volumenű árvizek esetén is előfordulhat, hogy a völgyfenék néhány bevédett hely és magaslat kivételével elöntés alá kerülhet. Működési területünkön 32 db település védelmére létesültek önkormányzati védtöltések, amelyek kezelői az érintett önkormányzatok. A Rába folyó kezelésünkbe tartozó szakasza mentén három olyan veszélyeztetet település is van (Csákánydoroszló, Rátót és Gasztony), amelyek nem rendelkeznek árvízvédelmi létesítményekkel, holott egyes településrészei árterületre esnek. Ezen települések árvízvédelmi létesítményeinek kiépítése önkormányzati feladatnak minősül. Csörötnek község védelmére pedig csak részben épültek ki az árvízvédelmi művek, az 1980-as években. A 2009-es esztendőben, pályázaton nyert támogatással sor kerülhet a település még veszélyeztetett részeinek bevédésére a községi önkormányzat beruházásában. Mértékadó árvizek a folyóinkon
Folyószabályozás Feladataink a kizárólagos állami tulajdonban lévő folyóink kezelése, ezen belül a folyószabályozási-, mederfenntartási munkák, a folyószabályozási művek kiépítése és fejlesztése, azok fenntartása, üzemeltetése. A folyók mentén az állami tulajdonban lévő holtágak fenntartása, üzemeltetése, továbbá szakértői tevékenység. Folyószabályozási és mederfenntartási feladatokat a Mura Horvátországgal közös, a Rába országhatár - Sárvár közötti, valamint a Lapincs magyarországi szakaszán látunk el. Folyóinkon beavatkozásra, szabályozásra az eddigiekben is és a jövőben is csak indokolt esetben (belterületeken ahol lakóházakat veszélyeztetett, a folyót keresztező közlekedési műtárgyak térségében és a már kiépített árvízvédelmi művek mentén) került, illetve kerülhet sor. Folyóink egyike sem hajóút. Rába Igazgatóságunk kezelésébe a Sárvár-országhatár közötti folyószakasz tartozik. Ezen folyószakasz többnyire ősállapotúnak mondható, mivel mindössze 16 %-a szabályozott, s nem is célunk a természetes állapot megváltoztatása.
Körmend - belterületi szabályozott szakasz Lapincs Magyarország területére eső szakasza teljes hosszában szabályozott. A folyószabályozási munkákra az osztrák vízügyi Féllel közösen 1980-ban került sor, a Lapincs menti árvízvédelmi művek kiépítésének kezdetekor.
Mura A Mura magyarországi alsó szakasza határfolyó Magyarország és Horvátország között. Csak részben szabályozott. Magyarország területén torkollik befogadójába, a Drávába.
Mura - Kerka torkolat szabályozása az 1990-es évek végén Vízminőségvédelem A vízminőségvédelem területén a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség látja el a hatósági felügyeletet. Igazgatóságunk szakmai irányítást és technikai felszereltség birtokában kárelhárítást végez.
Olajszennyezés elhárítása a Gyöngyös-műcsatornán
Olajszennyeződés eltávolítása Belvízvédelem Igazgatóságunk területe túlnyomórészt dombvidéki jellegű, ezért nagyobb lefolyástalan területek nem alakultak ki. Egyedül a Zala torkolati szakaszán volt mocsaras, síkvidéki jellegű terület. A Zala alsó völgyét Kehidától a torkolatig (a mai Balatonhídvégig) állandóan elöntötte a víz, a vízfolyásoknak helyenként nem is volt medre, hanem eltűnt a láp alatt. Ez a terület megközelíthetetlen volt, úgyszólván semmire sem lehetett használni, legfeljebb halászatra és pákászatra, a téli fagy beálltával pedig vadászatra. Ezen a területen található az Igazgatóság egyetlen belvízvédelmi rendszere, a Kis-Balaton, melynek 10 öblözete automata szivattyútelepekkel épült ki. A belvízvédekezés tervek alapján, központi irányítással történik.
Vízrendezés A vízfolyások a völgy mélypontján haladva a környező területek csapadék- és forrásvizeinek befogadói. E területek gazdasági jelentőségétől függően gondoskodni kell rendezésükről és karbantartásukról, hogy a szükséges mértékű vizek levezetésére mindenkor alkalmasak legyenek, valamint szolgáltatni tudják a területen felmerülő vízigényeket az élővilág figyelembe vételével. A helyi vízkárok megelőzése érdekében térségi vízrendezési tervek készülnek, a megvalósítás pályázatok, beruházási munkák keretében történnek. Ezek a rendezések a mai igényeknek megfelelően a vízgazdálkodáson kívül figyelembe veszik a területi, gazdasági, természetvédelmi, társadalmi elvárásokat is. Előtérbe került a vízkárelhárításban a tározás. Megépült a Góri, Alsószenterzsébeti és a Kebele árvízcsúcs-csökkentő tározó, folyamatban van a Lukácsházi árvíztározó megvalósítása és a Répce fejlesztése. Előkészítés alatt a Dozmati tározó. Kidolgozásra kerültek a kisvízfolyásokon létesítendő záportározók tervei is. Az elmúlt öt évben megvalósult a Kerka völgy árvízvédelmi biztonságának növelése az Alsószenterzsébeti tározó megépítésével, a Kebele patak vízgyűjtőjén a nagyvizek visszatartása tározó épült, Láhn-patak, Kerca-patak revitalizációja, Csörnöc völgy vízpótlása. További feladatok többek között a Sorok-Perint és a Marcal revitalizációja, a Dozmati tározó megvalósítása, Gyöngyös-folyás rendezése.
Vízhasznosítás A vízfolyások adottságaik révén (vízhozam, mederesés, vízminőség, stb.) közvetlen hasznot hozó tevékenységek forrásai is lehetnek. Területünkön, a dombvidéki jelleg következtében, tipikus mederbeli vízhasznosításnak tekinthető energiatermelés több vízfolyáson található, ezenkívül közvetlen a mederből megvalósítható öntözővíz-kivétel, kisebb üzemek, műhelyek technológiai vízigényét kiszolgáló ipari jellegű felhasználások vannak. Jelentősebb vízhasználat tározók létesítésével történik, hiszen a tározásnak kiemelt jelentősége van az ökológiai, ipari, erdő-és mezőgazdasági célú vízutánpótlás biztosításában, továbbá a helyi vízkárok mérséklésében. Ugyanakkor a tározók jóléti, tájesztétikai funkciója is jelentős, hiszen egy-egy tározó megépítése, a nyilvánvaló vízgazdálkodási előnyök mellett, gazdasági, turisztikai fejlesztésekre is lehetőséget biztosít. Területünkön 165 db tóegység van, melyek vízhasználata a lehetőségek széles skáláját mutatja: jóléti hasznosítás, vízkárelhárítás, mező- és erdőgazdasági hasznosítás, halászat, növénytermesztés, állattenyésztés.
|
