Éghajlati összefoglaló

Éghajlati viszonyainkat a mérsékelt égöv jellegzetességei határozzák meg. A medencejelleg miatt a földrajzi szélességnek megfelelő hőmérséklethez képest pozitív hőmérsékleti anomália tapasztalható.

Működési területünkön a levegő hőmérséklete nyugatról kelet felé nő. Nyugaton az Alpok hatása érvényesül, több a felhő, kisebb az éves globálsugárzás összege. Az egy év alatt előforduló derült napok számát tekintve általában 50-70 ilyen napra számíthatunk, kivéve az Alpokalja területét, ahol nem éri el az 50-et a derült napok száma.

Nyugaton az évi középhőmérséklet 9^oC körül alakul, míg a Zala vízgyűjtő alsó szakaszán 10,0-10,5^oC. A léghőmérséklet közepes évi ingása (a júliusi és a januári középhőmérsékletek különbsége) eléggé egyenletes, 21-22^oC. Ettől az Alpokalja tér el kissé, ahol kisebb az ingás, keleten a Balaton hatására 22-23^oC.

Térségünkben a szélviszonyokat a domborzati tényezők erősen meghatározzák. Az uralkodó szél a talajközeli rétegekben az északi, a nyugati területeken éppen úgy, mint a Zalai dombvidék észak-dél irányú völgyeinek hatására a keleti területeken is. A második leggyakoribb szélirány a déli, délnyugati. Szeles a terület, a szélsebesség évi átlaga 2,0-3,5 m/s, gyakoriak az erős széllökések. Területileg délnyugaton és a Marcal vízgyűjtőjén kisebb a szélsebesség. A tavasz a legszelesebb időszak, míg a legkisebb szélsebességek általában ősszel tapasztalhatók.

A terület az országos átlaghoz képest csapadékosabb. Nyugaton az éves csapadékösszeg 800 mm fölött van. A legkevesebb a Balaton árok, valamint a Kisalföld déli peremének térségében hullik, 650-670 mm. A csapadék évről évre való változékonyságára jellemző, hogy az éves összegek általában 400-1200 mm között alakulnak. Nyáron hullik a több csapadék, és megfigyelhető egy novemberi másodmaximum is. A napi csapadékmaximum a Kisalföld déli részén általában 40-50 mm, míg másutt 60-80 mm. A csapadékos napok éves eloszlása eléggé egyenletes, 90-100 nap. Ettől csupán a nyugati, délnyugati rész tér el, ahol legalább 100 nap számíthatunk csapadékra az év folyamán.

A téli időszakban az első havazás átlagos időpontja általában november 10-20-a közé esik, míg március utolsó dekádja az utolsó havazás átlagos időpontja. A hótakarós napok száma nyugatról kelet felé haladva csökken. Az Alpokalján 50-60, a kelet-zalai térségben 30-40 ilyen nap szokott lenni. Működési területünkön az évi legnagyobb hóvastagság átlaga 20-35 mm, a Kőszegi-hegységben 50 mm.

Hőmérsékleti viszonyokat jellemző ábrák

        Az évi abszolút maximumok átlaga                     Az évi abszolút minimumok átlaga

           Abszolút maximumhőmérséklet                                      Abszolút minimumhőmérséklet

Csapadékmennyiséget mutató ábrák

A 10 mm-nél nagyobb csapadékú napok száma                     Az éves csapadékösszeg átlaga

A napi csapadékösszegek abszolút maximumai                                Az évi területi párolgás átlaga

Havazási viszonyokat ábrázoló térképrészletek

Az abszolút maximális hóvastagság                             Az első havazás átlagos időpontja

A havas napok évi száma                                               A  hótakarós napok évi száma

Az évi maximális hóvastagság átlaga                         Az utolsó havazás átlagos időpontja

vissza a lap tetejére