Ön a(z) 2841291 . látogató 2004.08.01. óta.
Lukácsházi tározó zöldszám munkaidőben: 8:00-16:00 06-80/630-013
|
WEP – Víz a környezet gyöngye (Water is Environmental Pearl) Vizeink, mint természetes erőforrás megőrzése, vízgazdálkodás a revitalizáción, a térség fejlesztésén és a nyilvánosság tudatformálásán keresztül A projekt leírása A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Lendva Önkormányzatával és a lendvai Öko-Park Kft-vel pályázatot nyújtott be a Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Európai Területi Együttműködés Operatív Programra (SLO-HU ETE 2007-2013). A Közös Monitoring Bizottság a „Víz a környezet gyöngye” rövid című projektet támogatja. A projekt három fő részből áll, mely az Állandó Magyar-Szlovén Vízgazdálkodási Bizottság tevékenységét is érinti: I.
A Szentgyörgyvölgyi patak és a Kebele patak a Kebele árvíztározó feletti szakaszain (kb. 26 km) szabályozott, kiegyenesített medrekben folyik. A régi, természetes medrek holtágakká alakultak, sok helyen betömték őket. A hetvenes években elvégzett mederrendezés során megszűntek az utolsó meanderek is, és csatorna jellegűvé vált a patak. A 2000/60/EK Víz Keretirányelv megjelenésével kibővültek a vízgazdálkodási feladatok. A vízfolyások jó ökológiai állapotba helyezése fontos feladat lett, mely a revitalizációs munkák megindítását igényli. A projekt célja olyan tervdokumentáció készítése, amely alkalmas (vízjogi létesítési engedélyezés után) a patak visszaépítésére természetközeli állapotba döntő mértékben mérnök-biológiai módszerek alkalmazásával, a meanderező vonalvezetés részbeni visszaállítására változékony vízmélységgel, a vízi élettér bővítésére, a patak ökológiai funkcióképes parti sávjának kialakítására a szükséges növénytelepítésekkel együtt. Tevékenységek:
II.
2004-ben Szlovénia és Ausztria a Mura nagyvízi előrejelző modell kidolgozását határozta el, melyhez a magyar és a horvát Fél is csatlakozni kívánt. A négy ország szakértőinek egyeztetése, valamint a nyilvános pályázat étékelése alapján a modellezési feladatot – MIKE 11 alapon a Joanneum Research (Graz) végezte el. A modell a Mura teljes hosszára egységes elvi alapokra épül. Kidolgozásához a Felek az Európai Unió támogatási alapjait (Interreg IIIB, illetve Interreg IIIB CADSES) vették igénybe.
A nagyvízi előrejelző modell kidolgozása az Ausztriát és Szlovéniát érintő közös vízgyűjtő területre 2006-ban befejeződött és a működésről szóló eredményei kedvezőek. A modell használható az új irányelv érvényesítésénél, amely az EU keretei között meghatározza a vízfolyásokon történő beavatkozásokat megemelkedett vízállások esetén.
A modell célja, hogy az érintett vízrajzi szolgálatok, illetve vízügyi igazgatóságok operációs árvízi jelzőszolgálatai részére olyan eszközt biztosítson, amely a mért csapadék, levegőhőmérséklet, és vízszintadatok, továbbá az előrejelzett csapadék értékek alapján lehetővé teszi, hogy a lefolyási viszonyok alakulása egy meghatározott figyelmeztetési időszakra nézve előrelátható legyen. A modell segítségével az árvízi hullámok érkezését 48 órával előbb jelezni lehet, és ez nagyban hozzájárul az árvízvédekezést megelőző intézkedések, felkészülés sikeréhez. A projekt célja a magyar és a horvát Mura vízgyűjtőt is magába foglaló modell létrehozása, működtetése és fenntartása. A Mura teljes vízrendszerére egységes nagyvízi előrejelző modell működtetésének kiemelt jelentőséget ad az, hogy az Európai Parlament és a Tanács 2007. október 23-án kiadta az árvizek értékeléséről és kezeléséről szóló Árvízi Irányelvet. Az egységes Mura modell teljes egészében összhangban van az irányelv alapelveivel. Tevékenységek: Adatgyűjtés, adat-ellenőrzés és adat-konvertálás
A hidrológiai és hidrodinamikai modell kalibrálása
Helyi és központi (egész vizgyűjtőt átfogó) modell kialakítása, beépítése és tesztelése Helyi modellek:
Központi modell:
Képzés és begyakorlás
III.
A Mura és a mellékfolyói legutóbbi 2005. évi magas vízállása rámutatott arra, hogy feltétlenül szükséges, hogy a magyar és a szlovén Fél szakértői kicseréljek a töltéseken és az egyéb vizgazdálkodási objektumokon a magas vízállás során szerzett tapasztalataikat. A tapasztalatcserébe, illetve a képzésbe az árvízvédekezésben résztvevők minél szélesebb körét be kell vonni. A 2005. évi árvízvédekezés tapasztalatai megtanítottak bennünket arra, hogy a határon átnyúló együttműködésre szükség van és mentő jellegű lehet. Az akkori alkalommal sikerült az árvízi elöntéstől megmenteni három magyar-szlovén-horvát határ menti falut, nagymértékben a magyar kollégák segítségével, akik a szlovén önkormányzatok segítségére siettek eszközökkel (zsákokkal), mechanizációval (speciális gépekkel) és szakmailag képzett emberekkel (tudással). Ily módon sikerült a védekezést megszilárdítani és megmenteni az össesen 1000 lakost számláló falvakat. A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság hosszú évekre visszamenőleg minden évben árvízvédelmi elméleti és gyakorlati oktatást és bemutatót tart, részben a saját szakemberei (mérnökök, gátőrök, egyéb műszaki személyzet), részben az árvízvédekezésben résztvevő más szervek és polgári civil szervezetek, önkormányzatok részére. A gyakorlati oktatás során a védekezési technikákat mutatják be a valószínűsíthető esetekre, különös figyelemmel a váratlanul bekövetkező eseményekre és a szervezetek irányítási-működési mechanizmusára (ügyeletek, jelentések). A gyakorlatok kiterjednek az árvízen kívüli más havária jellegű eseményekre is (olajszennyezés, egyéb környezeti károk, stb.).A magyar Partner a szlovén önkormányzatok igénye szerint is javasolta a kétnyelvű gyakorlati oktatás megszervezését, illetve kétnyelvű kézikönyv készítését. Tevékenységek: A) Kétnyelvű elméleti oktatás magyar és szlovén előadókkal az alábbi tematikára
B) A Kétnyelvű gyakorlati oktatás, szimulációs terepi gyakorlat
A gyakorlat megvalósításának tervezett helyszínei: C) A Kétnyelvű kézikönyv készítése, amelyben az álatalános tematika mellett foldolgozásra kerülnek a terepi szimulációs gyakorlat tapasztalatai is. Az általános tematika az alábbi témaköröket öleli fel:
A kézikönyvet azok számára készítjük, akik részt vesznek az árvízvédekezésben: saját szakembereink (mérnökök, gátőrök, egyéb műszaki személyzet), részben az árvízvédekezésben résztvevő más szervek és polgári civil szervezetek, önkormányzatok részére.
A projekt adatai A projekt megvalósulása: 2009. szeptember 1- 2011. augusztus 31. Összköltsége: 910.611,97 EUR, melyből Igazgatóságunk része 355.903,44 EUR (ERFA támogatás: 302.517,44 EUR). Vezető Partner - Szlovénia: Eko-park d.o.o. Lendava, javno podjetje / Öko-park Kft. Lendva, közhasznú vállalat Partner- Magyarország: Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Szombathely Partner- Szlovénia: Občina Lendava / Lendva Község A projekt szakmai támogatói a Szlovén Köztársaság Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériuma, valamint a Dráva Center.
Nemzetközi árvízvédelmi, vízminőségvédelmi workshop és gyakorlat Helyszíni fotók:
Nemzetközi konferencia Kerkaszentkirályon Előadások:
|
