részletek a kiadványból

részletek a kiadványból

TÍZ ÉVES A MAGYAR-SZLOVÉN VÍZGAZDÁLKODÁSI EGYEZMÉNY 2004

ELNÖKI KÖSZÖNTŐK

... Ahogy fejlődött tudásunk a vizekről, egyre inkább tudatára ébredünk, milyen gazdagok és megimételhetetlenek a vizek és megjelenési formáik, amelyeket óvni kell és a vizekkel úgy gazdálkodni, hogy megőrizhessük őket utódainknak.... Nem oly hatalmas folyamokról van szó, mint a Duna vagy a Rajna, hanem folyókról, patakokról, de a velük való gazdálkodás során - az EU Vízkeretirányelvnek és a Duna konvenciónak megfelelően - ugyanolyan alapos és megfontolt hozzáállást várnak el. ...

Tomas Globokar

...Bolygónkon a víz az élet egyik alapfeltétele. Léte és állapota alapvetően meghatározza az élővilág, benne az ember életminőségét, és befolyásolja a gazdasági tevékenységet is.... Az eltelt évtized alatt mindenkor azt tekintettük munkánk fő céljának, hogy a határainkat metsző, vagy határt képező vízfolyásaink és vízrendszereink állapota javuljon. Ne sérüljenek a természetes vagy ahhoz közeli állapotok, és csak ott avatkozzunk be, ahol az múlhatatlanul szükséges.

dr. Gombos András

A MURA ÉS A MURA-MENTE TÖRTÉNETE

 ... A Murára vonatkozó legrégibb részletes feljegyzések "Zala vármegye vízi leírása" 1832-ben készültek.  Tanulságos, s a folyó medrének gyakori változására utal, hogy a folyó hosszát a letenyei rév és a drávai torkolat között az akkori mérések a mai hossznál 10 km-rel rövidebbnek találták. Középvízi szélességét 100-110 méterben adták meg, a kanyarulatok kisvízi szélességét ennél kevesebbre 60-70 méterre vették. A kisvízi gázlóra is adatot szolgáltattak, eszerint "alacsony létében egyedül Mihlavecznél [Miklavec] közép termetű ember által gázolhattya"...
... A mai Szlovénia területén az 1850-es évek táján készült az ún. Lendva-Adovány-csatorna (mai nevén a Ledava-Adovanjski kanal), amelyet akkor osztrák területről kiindulva a széles Mura-völgyben mint lecsapoló főcsatornát Muraszombattól (Murska Sobota) és Muraszemenyéig, a csatornának a Kerkába való torkolásáig ástak ki. Ekkor változtatták meg a Lendva-patak (Ledava) torkolati szakaszát is úgy, hogy a mai helyén adja le vizét a Kerkába. 1901. június 20-án ennek a csatornának és mellékágainak fenntartására alakult 78 km² ártérrel, Alsó-Lendva székhellyel a Lendvavölgyi Lecsapoló Társulat, amelynek szorgalmazói az érintett nagybirtokosok, Esterházy Pál és Zichy Ágoston voltak. A dr. Josip Haler által vezetett társulat elkészíttette a patakok szabályozásához, a mocsaras területek kiszárításához szükséges terveket és a kivitelezési munkálatokra 1907. október 31-én megkapta a közigazgatási engedélyt. Az engedély kiadásával Zala vármegye alispánja, Csertán Károly megszabta a társulat számára, mely munkákat kell elvégezniük. A Lendva medrének szélesítésén túl számos kisebb patak (Kerka, Kebele, Bukovnica, Libenica, Fekete-ér, Lipnica, Bogojini patak stb.) folyásának évenkénti rendezését, medrük karbantartását. A meginduló munkáknak az első világháború kitörése vetett véget...

A MAGYAR-SZLOVÉN EGYÜTTMŰKÖDÉS FEJLŐDÉSE A VÍZGAZDÁLKODÁS TERÜLETÉN

... Az egyezményt, melynek mellékletét képezi az Állandó Magyar-Szlovén Vízgazdálkodási Bizottság Alapszabályzata, 1994. október 21-én Ljubljanában írták alá a magyar fél részéről dr. Lotz Károly miniszter, a szlovén Fél részéről dr. Pavle Gantar miniszter. A Szlovén Köztársaság Országgyűlése 1995. január 24-i ülésén fogadta el az egyezményt. A Magyar Országgyűlés az egyezményt úgy hagyta jóvá, hogy az 1995. május 27. napjától érvényes. Az egyezmény ratifikálása után alakították meg az Állandó Magyar-Szlovén Vízgazdálkodási Bizottságot...

A VÍZGAZDÁLKODÁSI MUNKACSOPORT FELADATAI
ÉS TEVÉKENYSÉGE

...Az egyezmény rendelkezéseiben meghatározásra került a cél (a vízgazdálkodási kérdések szabályozása, a víz minősége és mennyisége), az egyezmény hatálya (vízbázisok kutatása, vízkárelhárítás, szennyeződés elleni védelem, a beavatkozások környezeti hatásának vizsgálata), a kötelezettség (a vízi infrastruktúra és a vízrendszer üzemeltetésének és fenntartásának a játékszabályai), a szomszédok tájékoztatása (a vízfolyások megemelkedett vízállásainál), valamint a pontos költség megosztás és a vámrendelkezések a határ egyik vagy másik oldalán levő vízi infrastruktúra esetleges kiépítése esetén...
... két munkacsoportot hoztak létre: a Vízgazdálkodási és a Vízminőség-védelmi munkacsoportot...

A HATÁRTÉRSÉG VÍZGAZDÁLKODÁSI HELYZETE

... A Gyöngyösszeri patak a Zala jobb parti mellékága. A Zala vízgyűjtőjének Szlovéniába eső részéről vezeti le a felszíni vizeket. Vízgyűjtő területe 6,5 km². A vízfolyás a teljes közös érdekű szakaszon mindkét ország területén erdős, természetes területen halad. A vízgyűjtő terület nem érzékeny az elöntésekre. Emiatt a meder csak magyar területen, a közös érdekű szakasz alatt kiépített. A közös érdekű szakaszon, illetve annak környezetében egyik ország területén sem szükséges beavatkozás. A cél a jelenlegi ősállapot megőrzése...

VIZEINK MINŐSÉGE

...A vízminőség-védelmi munkacsoport közösen értékeli a kémiai elemzések eredményeit. Mivel ezek általában jó egyezést mutatnak, egy közösen elfogadott eredményt ad meg. Néhány fontos komponens esetében grafikus megjelenítést is alkalmaz. Ezek a következők: kémiai oxigénigény, oldott oxigén, ammónia, növényvédő szerek, ásványolaj a vízből; réz, cink, króm, higany és ásványolaj az üledékből...

AZ ÁRVÍZ NEM ISMER HATÁROKAT

...A Kebele patak és a bele torkolló Szentgyörgyvölgyi patak jobbára békésen csordogálnak, sőt, csapadékhiányos években már száraz lábbal is megjárták a vízügyes szakemberek a Kebele patak medrét, s a vízhiány a minőségi vizsgálatok elvégzését is megakadályozta. De nedves időszakban a két patak tengerré tudja változtatni a tájat. Legutóbb 1998-ban szenvedtek a Lendva-Rédics térségében élők a Kebele patak árvizeitől. Az áradás magyar és szlovén oldalon nyolc település lakott részeit veszélyezteti, és 1998-ban közel 2000 hektár mezőgazdasági területet öntött el...

TÍZ ÉVES A MAGYAR-HORVÁT VÍZGAZDÁLKODÁSI EGYEMÉNY 2004

ELNÖKI KÖSZÖNTŐK

...A határvízi együttműködést az elmúlt évtizedekben kevésbé az építés, inkább a vizek szabályozottsági szintjének fenntartása és állapotváltozásuk folyamatos megfigyelése (az ún. monitoringtevékenység) jellemezte. Ezt nemcsak anyagi forrásaink korlátozottsága indokolta, hanem az a szándék is, hogy (részben) a szabályozások hatására bekövetkezett, illetve egyéb antropogén hatásokat tükröző vízi állapotokat minél alaposabban elemezhessük...

Őri István

...Nyugodtan mondhatjuk, hogy az elmúlt 10 évben a magyar-horvát kétoldalú vízgazdálkodási együttműködés sikeres volt. A jubileum lehetőséget teremt a tíz év munkájának részletes elemzésére és értékelésére...

Bosko Galić

A VÍZGAZDÁLKODÁSI EGYEZMÉNY ELŐKÉSZÍTÉSE

...A küldöttségek egyidejűleg megállapodtak abban, hogy a magyar-horvát vízgazdálkodási egyezmény megkötéséig a vízgazdálkodási kérdésekben az 1955. augusztus 8-án Belgrádban aláírt magyar-jugoszláv egyezményt alkalmazzák...

A DRÁVA-MURA VÍZGYŰJTŐ VÍZGAZDÁLKODÁSI JELLEMZŐI

...A többé-kevésbé sík folyóvölgyi medencék talajvízjárása - és ezen keresztül a felszín alatti vízkészletnek a folyó felőli utánpótlódása - különösen érzékeny az előre haladó medermélyüléssel, és a vele járó mederbeni vízszintsüllyedéssel szemben. Ez a folyamat a 19. század óta, a szabályozási munkák következményeként felgyorsult a Dráván...

AZ ÁLLANDÓ MAGYAR-HORVÁT VÍZGAZDÁLKODÁSI BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE

...A szabályzat tartalmazza a bizottság illetékességi körét. Ez az egyezményben szereplő tárgykörökben valamennyi vízgazdálkodási kérdés tisztázására, a döntések meghozatalára és a kivitelezett munkák ellenőrzésére vonatkozik...

A DUNA-DRÁVA ALBIZOTTSÁG TEVÉKENYSÉGE

...Az ausztriai, szlovéniai és horvátországi vízlépcsők megépítésével, de főként a horvátországi dubravai vízlépcső üzembe helyezését követően az őrtilosi belépő szelvényben napon belüli jelentős vízállás ingadozás tapasztalható...

A MURA ALBIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE

...A Murából történő hordalék eltávolítás szabályzatának alapelveit a bizottság az I. ülésszakán elfogadta. A két állam nemzetközi jogszabályinak változása szükségessé tette új szabályzat kidolgozását, melyre a két fél szakértőiből bizottságot hoztak létre...

A VÍZMINŐSÉGVÉDELMI ALBIZOTTSÁG TEVÉKENYSÉGE

...Az albizottság alapvető feladata a Dráva és a Duna monitoringja, azaz a vizek minőségét és radioaktív szennyezését megállapító vizsgálatok végzése, az eredmények értékelése és az éves vízminőségi állapot, valamint a változások és a többéves trendek bemutatása...

A DRÁVA ÉS A MURA HASZNÁLATÁVAL ÉS VÉDELMÉVEL FOGLALKOZÓ ALBIZOTTSÁG TEVÉKENYSÉGE

...Az albizottság figyelemmel kíséri a tervezett erőművel kapcsolatos tevékenységeket, valamint a környezeti hatásvizsgálati eljárás során a magyar és horvát szakértők által végzett munkát. Az albizottság mindeddig nem tudta közelíteni egymáshoz a dubravai vízerőmű üzemrendjével kapcsolatos álláspontokat...

AZ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGON KÍVÜLI SZAKMAI EGYÜTTMŰKÖDÉS

...A magyar szakemberek bemutatták a készülő új Vásárhelyi-terv koncepcióját is, mely számos tekintetben hasonlít a Közép-Száva árvízvédelmének megoldására. A horvát delegációban elismert vízügyi szakemberek vettek részt...