Miért volt alacsony a Balaton vízszintje?

A Balaton a Zala - Balaton - Sió vízrendszer része.

A Balaton legnagyobb tápláló vízfolyása a Zala, a tó "fölös" vizét pedig a Sió vezeti le a Dunába. A Balaton tehát a Zala-Balaton-Sió nevű "folyó" középső szakasza. A régészeti feltárások szerint a Balaton vízszintjét a bronzkor óta az ember befolyásolni tudta, a Sió völgyének elrekesztésével.

A Sió egykor elmocsarasodott völgye Siófok és Mezokomárom között (Bendefy L. 1965) 

A Balaton magas vízállása idején a tó körül hatalmas mocsarak alakultak ki, amelyekben háborús időszakban az itt élők elbújhattak a támadás elől.

A régészeti, történelmi adatokkal rekonstruált Balaton-vízállás idősor jól mutatja, hogy a háborús időszakokban (kelták inváziója, népvándorlás korszaka, tatárjárás, török hódítás) a Balaton átlagos vízszintje a mai felett volt 5-8 m-rel.

A Balaton természetes vízszintje a mai szintnél átlagosan egy méterrel magasabb lenne, de vízjátéka elérné a 4-5 m-t is, azaz gyakran lenne jóval alacsonyabb, illetve méterekkel magasabb a mainál. Ez sem a tó élővilága, sem a tó körül élő emberek számára nem lenne kedvező.

A Sió-zsilip 1963-as átadása óta a mindenkori vízszintet egy egyre szűkülő sávban igyekszünk tartani.

Látható, hogy a maihoz hasonló alacsony vízállás többször is előfordult már az utóbbi közel 150 évben, de gyakoribb probléma volt a maximumot meghaladó vízállás.

A Balaton vízszintjét egyedül a Sión való vízleeresztéssel lehet szabályozni, de a nyitással csak a "fölös" vizet lehet leereszteni.

A Balaton vízháztartási mérlege egy évben:

ΔK = (C+H) - (P+L+Vh)

Ahol:

ΔK	a tó vízmennyiségének változása
C	a tó felszínére hulló csapadék
H	a tóba ömlő vízfolyások vízszállítása
P	a tóból történő párolgás
L	leeresztés a Sión keresztül
Vh	a tóból történő vízelhasználás

Ha a leeresztést és a vízelhasználást nem tekintjük, akkor a tó természetes vízkészletváltozása ΔK_T

ΔK_T = (C+H) - P

A vízháztartási tényezők az elmúlt 80 évben (1921-2001) a következő értékekkel jellemezhetőek (mm/év):

Látható, hogy 80 év átlagában 62 cm vízmagasságnak megfelelő vizet évente le kell ereszteni a tóból, mert ennyivel több víz jut bele, mint amennyi elpárolog belőle. A természetes vizkészletváltozás évi értékei láthatók a következő ábrán:

Látható, hogy az elmúlt 4 évet (2000-2003) leszámítva a tó vízmérlege mindig pozitív volt.

Az elmúlt 4 évben az országban szinte mindenhol az átlagosnál kevesebb csapadék hullott.

A legnagyobb hiány pont a Zala vízgyűjtőjén mutatkozik. Itt évente az átlagos csapadékmennyiség 70-80%-a, azaz összesen csak három évi csapadékmennyiség hullott, tehát a négy év alatt egy évnyi hiány keletkezett.

A kevés eső hatására a vízgyűjtő kiszáradt. Átlagos körülmények között a lehullott csapadék kb. 15%-a folyik le a Zalán, ez az arány most a felére, kb. 6-7%-ra csökkent.

A hozzáfolyás drasztikus csökkenése az oka a Balaton alacsony vízállásának. A hozzáfolyás pedig a csapadékhiány miatt csökkent le.

A Balaton vízállása az elmúlt 5 évben a következők szerint alakult:

2000 áprilisa óta van zárva a Sió zsilip, azóta csak a természetes okok miatt ilyen alacsony a vízállás. Ha újra eső lesz, akkor újra megemelkedhet a tó vízszintje.

2004. május közepén a tó vízállása 83 cm.

Az elmúlt 150 év tapasztalata alapján - mivel évente átlagosan 62 cm vízfölösleg van - nincs szükség a tó más vízgyűjtőről származó vízpótlására.

vissza a lap tetejére