Árvízi tározó az Arany-patakon Dozmat térségében
Az Arany-patak Ausztriában ered, a magyar határt Bozsok térségében lépi át, majd Bucsu, Dozmat, Torony és Sé községeket érintve Szombathely belterületén csatlakozik a Sorok-Perint vízfolyásba.
Az Arany-patak az 1960-as évek végén és az 1970-es évek elején épült ki a 10 %-os valószínűségű vizek elvezetésére.
1999. évben elkészült az Arany-patak nagyvízi lefolyásvizsgálata. A Q1%-os felszíngörbéből megállapítható volt, hogy jelentős külterületek és Bucsu, Dozmat, Torony, Sé községek, valamint Szombathely város jelentős részén értékes belterületi ingatlanok elöntés alá kerülhetnek, ezért itt fejlesztési igények nem elégíthetők ki.
A beépítettség miatt vonalas létesítményekkel a védekezés nem megoldható, árvízi tározó kiépítése szükséges Dozmat térségében.

Jelenlegi állapot:
- 2003. évben elkészült a tározó létesítési engedélyezési terve.
- A kulturális örökségvédelmi hatástanulmány és a közműkezelői hozzájárulások beszerzése megtörtént.
- A szakhatósági hozzájárulások beszerzése folyamatban van.
- A tározó funkciója, műszaki paraméterei alapján környezetvédelmi engedély beszerzése nem szükséges.
A tározó főbb adatai:
Funkciója: mértékadó árvíz idején a tározó az érkező 65,2 m3/sec-os árvízi hozamot 18,7 m3/sec-ra csökkenti
Völgyzáró gát
Szelvényszáma |
Arany-patak 8+130 km |
Hossza |
386 m |
Koronaszélessége |
4,0 m |
Koronaszintje |
245,30 m.B.f. |
Legnagyobb magassága |
7,80 m |
Gátszerkezete |
Homogén agyagos föld anyagú |
Vízoldali rézsühajlása |
Összetett rézsü (1:2,5 ; 1:3) |
Mentett oldali rézsühajlás |
1:2 |
Tározó
Árvízi térfogata |
1,14 millió m3 |
Elöntött felülete |
44,1 ha |
Max. árvízszint |
244,00 m.B.f. |
Leeresztő műtárgy
síktáblás, szabályozható zsilip nyílása |
2,50 x 3,00 m |
csatlakozó leeresztő csatorna mérete |
2,50 x 3,00 m monolit vasbeton |
leeresztő csatorna hossza |
35,50 m |

Kapcsolódó lehetőségek:
A tározó üres, klasszikus árvíztározó lenne, mely a vízügy felelősségi körébe tartozó problémát meg is oldaná.
Ha a tározóban a tavaszi, általában nagyobb vízhozamok idején néhány 100.000 m3 visszatartásra kerülne, annak - az alapfunkció sérülése nélkül - jelentős pozitív hatásai lehetnének:
- az alatta lévő mederszakaszon folyamatosan biztosítható volna az ökológiai vízigény,
- az Arany-patak biztosítja a megyeszékhely szabadidős központjának, a Csónakázó-tónak a frissvíz pótlását, nyári aszályos időszakban azonban a patak vízhozama ehhez nem elégséges. A bővizes időszakban betározott víz nyári fokozatos leengedésével a Csónakázó-tó vízpótlása jelentősen javítható lenne. Ez a Csónakázó-tó vízminőségében és az ottani élővilág életfeltételeiben pozitív hatást jelentene,
- az árvíztározóban tartott víz mérsékelné a térség talajvízszint csökkenését.
vissza a lap tetejére
|