Vízgyűjtőink

1. Gyöngyös-Sorok-Perint vízgyűjtő

A vízgyűjtő két fő vízfolyása a Pinka és a Strém. A Strém vízgyűjtőjének nagy része Ausztriában található, csak a torkolati 4,173 km hosszú szakasza folyik a határon, és Kemestaródfa térségében torkollik a Pinkába.

A Pinka Ausztriában ered, Felsőcsatár területén lép be először Magyarországra, és a torkolatig hol magyar, hol osztrák területen folyik. Ezen a szakaszon 9 osztrák és 9 magyar községet érint.

Teljes vízgyűjtő területe: 1302 km², ebből 431,8 km² a Strém vízfolyás vízgyűjtője.

3. Rábába torkolló kisvízfolyások vízgyűjtője

A vízgyűjtőn a Rába folyón kívül meghatározó kisvízfolyás a Csörnöc-Herpenyő, és a Vörös-patak. A Csörnöc-Herpenyő a Rába folyó Körmend és Sárvár közötti szakaszának párhuzamos jobb oldali mellékvízfolyása, mely a Rába-völgy legmélyebb pontján folyik, és összegyűjti a Hegyhát dombjairól lefolyó vizeket.

A vízgyűjtő másik meghatározó vízfolyása Ausztriában ered, és Nemesmedves község határában lép Magyarországra. Vasszentmihály községtől D-re felveszi a legnagyobb mellékvízfolyását, a Lahn-patakot, és K-i irányba fordulva végigfolyik a Rába-völgy mélyvonulatán. Csákánydoroszló térségében ömlik be a Rábába.

A vízgyűjtő terület a Csörnöc-Herpenyő  216,6 km²-es, a Vörös-patak magyar szakaszának 84 km²-es, valamint az északi  kisvízfolyások kb. 200 km²-es, és a déli alsó vízgyűjtő kb. 160 km²-es területeiből áll.

4. Mura vízgyűjtő

A Mura vízgyűjtő területe dominánsan Ausztria és Szlovénia. Közvetlenül a drávai torkolat feletti bal parti területek esnek Magyarországra. (a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósághoz tartozik, Somogy, Zala és Vas megyét érintve.) A Principális-csatorna teljes vízgyűjtő területe 609,4 km². A Kerka vízgyűjtő területéből (a teljes 1762 km²) 1025 km². A két vízfolyás között a több kis patak együttes vízgyűjtő területe 228 km².

A Principális-csatorna 54 km hosszú, a XIX-XX. század fordulóján mocsaras, lefolyástalan területek lecsapolásával hozták létre! Mintegy 30 km-es alsó szakaszán jó adottságú mezőgazdasági területeken halad. A felső szakaszán a völgyfenék ma is mocsaras jellegű. A korszerű, a természetes állapotnak, a lakossági és a gazdasági igényeknek is megfelelő rendezéséhez a feltáró munka folyamatban van.

A Kerka rendkívül heves vízjárású, dombvidéki jellegű vízfolyás. Teljes (1762 km²) vízgyűjtő területének mintegy 2/3-a tartozik Magyarországhoz, 40 % erdő, 40 % mezőgazdasági terület, a többi belterület. A trianoni határmegállapítás hosszú ideig jelentősen nehezítette az egységes szemléletű kezelését, mert a főág is és a mellékágak többsége is több helyen határt keresztez.

A Kerkát az 1960-as években rendezték, de ennek ellenére szinte minden tekintetben természetesnek mondható, jó ökológiai állapotban van. Magyarországi hossza 53,7 km. A legjelentősebb mellékágai a Cserta és a Lendva. Utóbbinak csak kis része tartozik Magyarországhoz. Mindhárom vízfolyás 300-400 m tengerszint feletti magasságon ered, a torkolatnál a Mura-völgy 148 m B. f. szintű. A nagyesésű völgyekben az árvizek nagyon gyorsan kialakulnak. Az árvízvédelmi fejlesztés az 1998. évben levonult árhullámot követően folyamatban van.

5. Zala vízgyűjtő

A teljes vízgyűjtő a Zalai-dombvidéken fekszik. Meghatározó vízfolyása a Zala, melynek forrásai a Ny-i országhatár közelében, Szalafő térségében vannak. A vízfolyás Zalaegerszeg várost érintve, Zalabér térségében dél felé kanyarodva, a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszeren keresztül folyik a Balatonba.

A jelenleg is építés alatt álló Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer a hajdan öbölként, illetve mocsárként létezett Zala-völgy ismételt elárasztásával kialakuló vizes terület. A mintegy 200 évvel ezelőtti, természetes állapothoz hasonlító viszonyokat próbálja előállítani.

A Zala teljes vízgyűjtője 2622 km².

6. Marcal vízgyűjtő

A vízgyűjtő területet nyugati irányban a Zala vízválasztó vonala és a Vasi- Hegyhát, ettől északra pedig a Kemeneshát ill. a Rába jobb parti védtöltése határolja. Keleti irányban a vízgyűjtő döntő részét a Badacsony, ill. a Bakony hegység nyugati lejtője alkotja.

A fő vízfolyás, a Marcal a Keszthelyi-hegység északkeleti oldalán Sümegprága községnél ered, és Koroncó községnél torkollik a Rábába. A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezelésébe a Győr-Sopron és Veszprém megye határának kereszteződésétől a Vas megyei kilépésig tartozik. Vízgyűjtő területe az érintett szakaszon - a meder két oldalán- rendkívül aszimmetrikus. A jobb parti vízgyűjtő a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezelésében van.

A Marcal teljes vízgyűjtőjéből (2530 km²) a bal partra kb. 700 km² vízgyűjtő esik. Közigazgatási szempontból négy megyéhez tartozik: Győr-Sopron, Veszprém, Vas és Zala megye.

7. Répce vízgyűjtő

A vízgyűjtő terület 2/3 része Ausztriában van, morfológiai szempontból középhegységi, dombvidéki táblás és síksági tájra osztható. A Répce vízfolyás igazgatóságunk kezelésében lévő szakasza az országhatártól a répcelaki árapasztóig terjed.

A régmúltban az országhatártól Szakonyig a völgy mélyvonalán meder nem volt található, ott csak időszakosan vizet szállító ároknyomok voltak fellelhetők. Szakony alatt azonban a Malom-csatorna mellett megtalálható volt a mélyponton húzódó meder is, Bükig. Bük és Répcelak között a meder a völgyet többször keresztezve a domblábban haladt. A Répce esését több malom hasznosította.

A mai meder a XIX. század második felében került kiépítésre Lutzmannsburg és Bük között -Ásás csatorna- akkori néven.

A vízgyűjtő terület nagysága az osztrák területtel együtt 963 km².

vissza a lap tetejére